Akadálymentesítés

Az oldalt üzemelteti:

Támogatók:

Tárhelyet biztosítja:

Látogatottság

3.png4.png3.png0.png4.png
Ma21
Tegnap22
Ezen a héten196
Ebben a hónapban925
Összes34304

Látógató Infó

  • IP címe: 23.20.29.66
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Ki van Jelen

3
Online

2017. június 24. szombat, 15:27

Távolról kezdem, de a főszabállyal.

Demokráciában élünk. A demokrácia aktív polgárokat feltételez(ne) – akik a közügyekben tájékozottak és részt akarnak venni az őket érintő döntések meghozatalában. Az érdemi részvétel egyik előfeltétele pedig az, hogy az érintett állampolgárok, civil szervezetek időben hozzájussanak a szükséges információkhoz (a közérdekű adatokhoz, a szakmai információkhoz, a döntési alternatívákhoz, a jogszabálytervezetekhez stb.).

Aztán egy működő demokráciában alapvető elvárás az is, hogy ha akarja, bárki követhesse, miképpen bánnak a köz pénzével, kik és hogyan intézik a köz ügyeit? Ez a hatalom feletti ellenőrzésnek (a civil kontrollnak) a lényege - ami szintén elképzelhetetlen az aktív, jogaikat gyakorló polgárok nélkül.

Alaptörvényünk VI. Cikk (2) bek. szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Kőbe vésett, emberi alapjogokról van tehát szó, nem pedig az aktuális hatalom kegyéről. Ha például Ön közérdekű adat megismerésére vágyik, akkor indo­kol­nia sem kell, hogy mi okból és célból van arra szüksége. Az Ön feladata csupán annyi, hogy kérését pontosan meg­fo­gal­mazza - a hozzáférhető adatok (információk) megismerhetőségét az adatkezelő szerveknek kötelességük  biztosítani! Mindegy, hogy milyen képet vágnak hozzá - érdeklik a közügyek, kíváncsi fajta és kész. Ha pedig kérését a Szerv alaptalanul tagadja meg, akkor segít majd Önnek a bíróság.

Demokráciában élünk, ahol a szabad véleménynyilvánításhoz és közér­dekű adatok megismeréséhez való jogot az Alaptörvény tehát mindenki számára garantálja. Úgy is, hogy egy részüket az adatkezelő magától is köteles nyilvánosságra hozni – de úgy is, hogy megismerésük érdekében általános hozzáférési jogot biztosít.

Az adatmegismerhetőség két ismert formája (lehetősége) tehát:

  • a passzív hozzáférés, amikor az adatkezelők (önként vagy kötelezően) maguk hozzák nyilvánosságra, teszik hozzáférhetővé azokat és .
  • az aktív hozzáférés: amikor a polgár, vagy civil szervezet maga kéri ki az adatkezelőtől a közérdekű információkat.

Hogy miért fontos mindez a civil szervezeteknek?

Először is van ennek egy szakmai oldala.

Egy civil szervezet valamilyen (közhasznú) szakmai céllal jött létre. Az alapokmányába felvállalt feladatok megvalósításához, a szakmai célok, projektek teljesítéséhez információkra van szüksége – ezek jelentős részét azonban a különféle állami és önkormányzati szervek kezelik. Kezelik, de a köz érdekében! A szakmai információk közül „kiemelten közérdekűnek” minősíthetőek például a környezet állapotára, a lakosság egészségére, az élelmiszerek biztonságára vonatkozó adatok.     

Na de figyelem! Fontos, ámde nem abszolút jogról van szó. A közérdekűség nem jelent automatikusan hozzá­fér­he­tőséget is - a közérdekű információk egy részének megis­mer­hetőségét ugyanis törvény korlátozhatja (pl. bizonyos közérdekű adatokat titkosít).

A másik oldal a már említett civil kontroll , amely nélkül elképzelhetetlen a részvételi demokrácia működtetése. A szerepüket komolyan vevő civileket érdekelheti például az állami szervek által kezelt közvagyon felhasználásának szerződései – vagy éppen a helyi önkormányzat működésével, a képviselő testületi ülésekkel kapcsolatos dokumentumok (előterjesztések, jegyzőkönyvek), a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok.. De néha érdekes lehet az is, hogy az adott képviselő melyik cégnél FB tag, vagy az egyes döntéseknél miként szavazott.

Ezzel kapcsolatban fontos tudatosítani, hogy itt nem jogászkodásról van szó, hanem alkotmányos jogaink/feladataink gyakorlásáról!  A törvény az, ami a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználására vonatkozó információkat közérdekű adattá minősítette és az állami, önkormányzati szervek működésénél a nyilvánosságot, az átláthatóságot tette főszabállyá. Ez egy demokráciában garanciális jelentőséggel bír, hiszen – mint tudjuk a kontroll nélküli állam könnyen a diktatúra útjára téved..

A témát részletesen „Az információs önrendelkezési  jogról és az információszabadságról” szóló a 2011. évi CXII. törvény szabályozza.  

 

De erről majd legközelebb.

 

 

dr.Kalas György