Akadálymentesítés

Az oldalt üzemelteti:

Támogatók:

Tárhelyet biztosítja:

Látogatottság

3.png8.png1.png8.png0.png
Ma28
Tegnap34
Ezen a héten186
Ebben a hónapban608
Összes38180

Látógató Infó

  • IP címe: 54.224.197.86
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Ki van Jelen

1
Online

2017. október 21. szombat, 22:54

Ott fejeztük be, hogy a közérdekű adatnyilvánosság témáját részletesen „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szóló a 2011. évi CXII. törvény szabályozza (Infotv.).

A törvény megfogalmazásában közérdekű adat:

§az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő,

§valamint a tevékenységére vonatkozó

§a személyes adat fogalma alá nem eső adat.

 

Főszabályként elmondható, hogy az állami, az önkormányzati és az egyéb közfeladatot ellátó szervek által kezelt adatok közül mindaz közérdekű, amelyik, nem minősül személyes jellegűnek.
A helyzet persze valamivel bonyolultabb, ez csak a főszabály. Ami pozitív: az Infotv. egyértelművé teszi, hogy mindenképpen közérdekűnek számítanak a Szervek hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, a birtokolt adatfajtákra, valamint a gazdálkodására és a megkötött szerződéseire vonatkozó adatok.

A közérdekű adatok kiadását lehetőleg az azt kezelő Szervnél kell bejelenteni. Az adatkezelésre jogosult állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervet vagy személyt a törvény röviden közfeladatot ellátó szervnek nevezi. (a továbbiakban: Szerv).  

Figyelem! A közérdekű adatok nyilvánossága jelenti automatikusan azok megismerhetőségét! A 27. § (1) szerint a közérdekű adat sem ismerhető meg amennyiben az a „titokvédelmi törvény” (2009. CLV tv.) alapján minősített adatnak tekintendő. Az Infotv. 27.§ /2/ bekezdése fel is sorolja, hogy melyek azok az „elismert (honvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi stb.) érdekek”, mely témákban az adatkezelő jogosan tagadhatja meg az információk kiadását.

A hatóságok által legkedveltebb kibúvó az, mikor az adott iratot (információt) döntés megalapozását szolgáló (előkészítő, belső használatra készült) adatoknak minősítik. Ezek ugyanis tíz évig nem nyilvánosak - pontosabban csak az adatkezelő szerv vezetőjétől kapott hozzájárulással ismerhetők meg.

A fenti szabályok nem csak eddig tárgyalt közérdekű adatokra, de a „közérdekből nyilvános adatokra” is vonatkoznak. Ez egy hasonló kategória, aminek a mibenlétét a törvény három helyen is behatárolja. Legtágabban a 3.§ 6. pontjában, miszerint közérdekből nyilvános a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli”.

A 26. § /2/ és /3/ bekezdésekből kiderül, hogy közérdekből nyilvánosak lehetnek egyfelől Szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek személyes adatai, másfelől az állami, önkormányzati „közszolgáltató cégek” nem személyes adatai.

Ami az adatbeszerzés technikáját illeti, a kérelmet az adatot (információt) kezelő szervhez kell benyújtani. Formai követelmények nincsenek, az igénylést indokolni nem kell – viszont ajánlatos azt pontosan fogalmazni. Az igény előterjeszthető személyesen eljárva, telefonon, írásban, vagy akár elektronikusan is. Mindegy hogy a fentiekből melyiket választja.

Fontos viszont, hogy a mind a kért adat, mind az elvárt teljesítés módja beazonosítható legyen – és lehetőleg annak a Szervnek címezzük, ahol az információ lapul.

Pontatlan, homályos kérelem esetén az adatkezelő pontosítást kér, egyébként viszont két lehetősége van:   

-          15 nap alatt a kívánt formában eleget tesz az adatkérésnek.(jelentős terjedelmű adatigénylés esetén ez újabb 15 nappal meghosszabbítható),

-          vagy 8 napon belül meg is tagadhatja azt (indoklása kötelező).

Fontos, hogy az adatkezelő a közérdekű adatot – ha kiadását nem tagadja meg - közérthető formában, az igénylő által kért módon kell rendelkezésre bocsátania.

Az adat kiszolgáltatásért korábban csak a másolással felmerült költséget lehetett felszámítani. A mostani bonyolultabb fogalmazás költségtérítést emleget, ezen felbuzdulva sok Szervadatkezelési szabályzatában előre felsrófolja az költségigényét.

A költségek csökkenthetők, ha lehetőleg a feldolgozatlan (nyers) adatokat kéri ki. Avagy beadványában jelzi, hogy a várható költségekről előzetes tájékoztatásra tart igényt

Az adatkiszolgáltatás speciális (törvényi) előírások szerint zajlik, ahol nincs fellebbezés. Akit adathozzáférési erőfeszítései közepette jogsérelem ért, tehát:

·         ha kérelmét alaptalanul megtagadták,

·         ha válaszra sem méltatták (adatkezelő szerv hallgatása),

·         ha az irat titkosítását alaptalanul, vagy az adatkérés beérkezte után rendelték el,

·         vagy ha az adatkezelő nyilvánvalóan nem a kért adatot küldte meg

annak két lehetősége van. Vagy a bíróságtól kéri, hogy az adatkezelő szervet kötelezzék a kért közérdekű adat kiadására - vagy az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságl (NAIH) kezdeményez vizsgálatot (a kettő egyszerre kizárja egymást). Az

Infotörvénnyel létrehozott NAIH vizsgálati eljárásának szabályait – illetve döntési lehetőségeit később ismertetjük.

A következő részben inkább az önkormányzati adatok nyilvánosságával foglalkozunk. A „helyi ön­kormányzás” eleve feltételezi működésének átláthatóságát – vagyis hogy az önkormányzat döntéseiről, működéséről az érdeklődő polgárok bármikor tájékozódhassanak.

A demokrácia léte szempontjából alapvető, hogy a nyilvánosságról, a korrupció elleni harcról, az „üvegzseb projektekről” ne csak négyévente, a választási programokban essen szó, de az adófizetők tényleg bármikor megismerhessék, hogy kik és mire költötték a pénzüket…

Különösen fontosak ezek az információk mikor a település környezeti állapotát és a lakosság életminőségét jelentősen terhelő beruházásokról (például útépítésekről, benzinkutakról, hulladék-kezelő létesítményekről, sugárzó tornyokról, bevásárlóközpontokról, lakóparkokról) van szó, illetve ha az ezeket előkészítő rendezési tervekről, városfejlesztési szerződésekről születik a döntés.

 

dr. Kalas György / Ökológiai Stúdió