Akadálymentesítés

Az oldalt üzemelteti:

Támogatók:

Tárhelyet biztosítja:

Látogatottság

3.png4.png4.png8.png4.png
Ma6
Tegnap36
Ezen a héten133
Ebben a hónapban1105
Összes34484

Látógató Infó

  • IP címe: 54.224.200.84
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Ki van Jelen

1
Online

2017. június 29. csütörtök, 03:56

Ebben a részben elsősorban a létesítő okiratoknak a belső szervezetek kialakításának és működésének főbb rendelkezéseit ismertetjük - a (győri) törvényszéki hiánypótlásainak tükrében. Először az egyesületekre koncentrálunk – az alapítványokkal majd külön foglalkozunk.

A szervezet döntéshozó, illetve ügyintéző szerveinek működtetése (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság)

1.       A Törvényszék elvárása szerint a közgyűlés meghívó tartalmára vonatkozóan a Ptk. 317.§ (2) bekezdésében foglaltak a mérvadóak (beépítendők). A közgyűlés összehívásának, bonyolításának, határozatképességének, a jegyzőkönyv vezetésének szabályozásával általában nincs baj. Fontos annak előírása, hogy a közgyűlési meghívót időben kiküldjék, és hogy az minden lényeges elemet tartalmazzon (tehát: hely, időpont, tervezett tárgyalandó napirend ill. a napirend kiegészítésének szabályai). Határozatképtelenség esetére egyértelműen utalni kell a megismételt közgyűlés feltételeire, szabályaira is.

2.       A Ptk. értelmében a meghívónak „tartalmaznia kell a jogi személy nevét és szakhelyét is”.

3.       A hiánypótlási felhívások szerint a közgyűlés pontos helyét ennek megfelelően magában az alapszabályban is rögzíteni kell, tehát nem elég azt a meghívóban megjelölni. A közgyűlés helye általában az egyesület székhelye. Már amennyiben az egyesület saját székhellyel rendelkezik… ami mint tudjuk nem igazán jellemző. Ilyen esetben elfogadott megoldás az is, ha – a tagok és meghívottak létszámára tekintettel – „az egyesület közigazgatási székhelyén lévő, a közgyűlés megtartására alkalmas más helyiséget” írnak be.

4.       Amennyiben a rendkívüli közgyűlés összehívását is szabályozzátok, abban az esetben az alapszabálynak tartalmaznia kell a Ptk. 3:81.§ /1/ bek. a)-c) pontjainak tételes felsorolását is. 

5.       Az új Ptk. megengedi, hogy a tagot a közgyűlésen – az alapszabály ettől eltérő rendelkezésének hiányában - meghatalmazott képviselhesse. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a meghatalmazotti képviselet problémás lehet - visszaélésekre, illetve ellentmondásos értelmezésre adhat okot (puccs-szerű közgyűléseken előfordul, hogy egy tag 15-20 tagi meghatalmazással jelenik meg, ugyanannyi szavazatot akar leadni, esetleg nem is egyformát). Akkor már szerencsésebb és az egyesületi szellemiséget is jobban kifejezi, ha az alapszabályban egyértelműen kimondjuk, hogy „Az egyesület tagja jogait csak személyesen gyakorolhatja”.

6.       Szövetség esetében (ahol küldöttgyűlés van) egyértelműen szabályozni kell a küldöttek választásának módját /Ptk. 3:72. § (3) bek./, és a szavazati jog gyakorlásának feltételeit /Ptk. 3:71. § /1/ bek./. Ez utóbbival kapcsolatban: a tagsági jogok képviselő útján történő (meghatalmazással) történő gyakorlásának feltételeit az alapszabályban pontosan kell rögzíteni.

7.       A Ptk- val egy időben hatályba léptek az elektronikus ülésezés szabályai is. Ezen nagy jelentőségű - az egyesületek ügyvezető és döntéshozó szervére egyaránt alkalmazható- rendelkezéseket azonban nem a Ptk., hanem az Ectv. 4.§ 6.) és 7.) bekezdései tartalmazzák és alapszabályba történő beépítésük pontos megfogalmazást igényel.

8.       Közgyűlési határozathozatalnál főszabály az egyszerű szavazati többség megléte. Visszatérően jelenik meg azonban a hiánypótlási végzésekben, hogy az alapszabály nem megfelelő utal a (kivételnek számító) minősített többséggel történő határozathozatalra. Mivel itt a Ptk. nem enged diszpozitivitást, megint a törvényi szöveghez kell nyúlni.
Legmeggyőzőbb, ha bemásoljuk a Ptk. 3:76. §-át. Azaz: az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez pedig a szavazati joggal rendelkező valamennyi tag háromnegyedes szótöbbsége.
A határozatképességet egyébként minden határozathozatalnál vizsgálni szükséges.

9.       Ami az aktus lebonyolítását illeti: alapszabályilag rögzíteni kell a levezető elnök, valamint a szavazatszámlálók megválasztásának szabályait (Ptk. 3:71. § /1/. bek.). Ennek főleg a titkos választások esetén van jelentősége.

10.     Szintén gyakori az a hiánypótlási felhívás, hogy az alapszabályban nem a Ptk. előírásainak megfelelően szabályozzák a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. Ezeket a garanciális rendelkezéseket legjobb megint a Ptk-ból szó szerint kimásolni – mégpedig külön az elnökségnél és külön a felügyelő bizottságnál.
Közhasznú jogállású szervezetek tisztségviselőire az Ectv. 39.§ /1/ bekezdése külön is tartalmaz fontos kizáró rendelkezéseket.      

11.     Az alapszabályban a Ptk. rendelkezéseinek figyelembe vételével pontosan szabályozni kell továbbá:

·         a közgyűlési döntéshozatal (különösen az éves beszámolónak, illetve a közhasznúsági melléklet közgyűlés általi jóváhagyásának) szabályait

·         az egyesületi (közgyűlési ill. elnökségi) döntések nyilvántartásának, érintettekkel való közlésének szabályait

·         a szolgáltatások igénybevételének módját

·         és a döntések nyilvánosságra hozatalának szabályait (az elektronikus felület megnevezésével), az iratokba való betekintés rendjét, annak felelősét. Ez utóbbi különösen a közhasznú jogállású szervezeteknél fontos – részletes előírásait az Ectv. 37.§ /3/ bekezdése tartalmazza.

 

A fenti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az ügyvezető szervek (Elnökség, Vezetőség, Titkárság stb.) működtetésének szabályozásánál is. Az, hogy szervezetnél kötelező-e a felügyelő szerv (FB/EB) létrehozása, azt a Ptk. 3:82.§ /1/ bekezdése, illetve (közhasznú szervezeteknél) az Ectv. 40.§ /1/ bekezdése szabályozza. Egyéb esetekben a döntéshozó szerv maga mérlegeli, hogy működtet-e felügyelő szervet, avagy sem.

Amennyiben az FB/EB létrehozása kötelező, úgy annak feladatát, jogkörét a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell szabályozni (Ectv. 41. § /1/ - /5/ bek.) azzal - hogy az FB/EB ügyrendjét maga állapítja meg. 

A sorozat következő részében az alapszabályokban kötelezően szabályozandó egyéb témákkal foglalkozunk. - a (győri) törvényszéki hiánypótlásokra koncentrálva.

Következik: „Civilnek lenni – civilnek maradni” 5. rész

 

dr.Kalas György / Jogsegélyszolgálat

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.