Akadálymentesítés

Az oldalt üzemelteti:

Támogatók:

Tárhelyet biztosítja:

Látogatottság

3.png6.png0.png7.png2.png
Ma18
Tegnap31
Ezen a héten178
Ebben a hónapban562
Összes36072

Látógató Infó

  • IP címe: 54.80.41.172
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Ki van Jelen

2
Online

2017. augusztus 19. szombat, 13:00

A munka megkezdésekor – egy nagy lélegzetvétel után - tehát a régi létesítő okiratot és a két alapvető jogszabályt kell magunk elé tenni.

Az egyik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). Itt a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell fellapozni, melyek a Harmadik Könyv 3:1-3:48. §-aiban jelennek meg. Ehhez képest speciálisak az egyesületeket tárgyaló 3:63-3:87. §-ok, valamint a könyv végére tett, alapítványokra vonatkozó 3:378-3:404. §-ok.

A másik érintett jogszabály az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. – az un.  „civiltörvény”). 

Tehát ezeket kell összhangba hoznunk. Aki neten keres segítséget, az nyilván talál is. Egymásról másolni megengedett, tehát fel lehet használni internetről, innen-onnan levett mintákat, de később (a hiánypótlásnál) a Törvényszéknél teljesen felesleges arra hivatkozni, hogy Te kinek a miféle „hivatalos” mintáját használtad fel.

A civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket az új Ptk. új rendszerben tárgyalja. Ezt ugyan meg lehet szokni – viszont hosszú távon is sokunknak nehézséget jelenthet majd az új Ptk. rendelkezéseinek értelmezése.

Főszabály szerint ugyanis a jogszabályi rendelkezésektől – meghatározott keretek között és módon - el lehet térni (diszpozitív szabályozás). Mivel az eltérés megengedhetősége, iránya leginkább mérlegelési, vagy (jog)értelmezési kérdés, a jogalkalmazók várhatóan még sokáig elkínlódnak vele.

Csak egy példa: a Ptk. rendelkezés úgy szól, hogy az egyesület elnöksége „három tagból áll”, az alapítvány kuratóriuma pedig „három természetes személyből”. Egyéb (tiltó) rendelkezés híján azonban semmi akadálya annak, hogy a szervezet létesítő okiratában ettől eltérjen. Létesítő okiratában dönthet úgy is, hogy háromnál több - sőt kevesebb is. De ezt csak ott szabályozhatja (az SzMSz-ben nem).

Nem lehet azonban mérlegelni az un. státusz-szabályoknál – illetve kizárt az eltérés ott, ahol azt a törvény kifejezetten és határozottan tiltja(pl. ha megfogalmazása szerin t „az ettől eltérő rendelkezés semmis”). Erre is van példa. A Ptk. szerint kötelező az évi egy közgyűlés/kuratóriumi ülés tartása. Továbbá: egyesület csakis egyesülettel, alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, a vezető tisztségviselők maximum öt év időtartamra választhatók, az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban stb. 

Persze még ezzel sincs vége, hiszen párhuzamosan figyelembe kell venni a „civiltörvény” rendelkezéseit is. Főleg igaz ez a közhasznú szervezetekre. Egy jellemző példa: bár a Ptk. alapján a közgyűlés főszabály szerint nem nyilvános - közhasznú szervezetek esetén az Ectv. szigorúbb nyilvánossági szabályokat (nyilvános közgyűlést) ír elő.

Az eddigi hiánypótlások tapasztalata szerint vannak rendelkezések, ahol legtisztább a Ptk. vagy az Ectv. szövegét egy az egyben beépíteni (pl. a közgyűlés kizárólagos határköre, vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok stb.). Alapvető elvárás, hogy amennyiben az alapszabályban jogszabályt, vagy jogszabályi rendelkezést idéznek, azt szöveghűen és teljeskörűen kell megtenni.

A Törvényszék folyamatosan felhívja a figyelmet az új Ptk. fogalmainak használatára. Ezért fontos, hogy az alapszabályban civil szervezet szerepeljen (a korábbi „társadalmi szervezet” kifejezés helyett), illetve közhasznúsági melléklet (a „közhasznúsági jelentés” helyett). Egyes szövetségek korábban küldöttközgyűléseket tartottak – a Törvényszék azonban csak az új Ptk-ban foglalt kifejezéseket („közgyűlés”, illetve „küldöttgyűlés”) fogadja el.  

Az előírások szerint a módosított alapszabályt egységes szerkezetben, úgy kell benyújtani, hogy abból a törvényszék számára is nyilvánvalóak legyenek a meghagyott, az elvetett ill. az új rendelkezések. Ennek gyakorlati megoldása az, hogy a megmaradó szövegrészek rendes szedéssel, az elhagyott szövegrészek áthúzva (de olvashatóan) maradjanak a jogszabályban, az új szövegrészek pedig vastagítva, vagy dőlt betűs szedéssel jelenjenek meg. Vonatkozik ez a hiánypótlás szerinti változtatásokra is.

Aztán ha a jogerős törvényszéki végzés után kialakul a végleges szöveg, akkor már nyilván a „letisztázott”, egységes szöveg kerüljön be az egyesületi nyilvántartásba és az egyesület honlapjára.

Kicsit más a köztes helyzet akkor, ha a módosítás annyi rendelkezést érint, ami már az egész létesítő okiratot áttekinthetetlenné tenné. A frappáns megoldás ilyenkor az lenne, hogy a közgyűlés a régi alapszabályt úgy ahogy van „hatályon kívül helyezi” és helyette újat fogad el. Ebbe azonban a Törvényszék érthetően (törvényességi indíttatásból) nem megy bele. Elfogadja viszont ha a létesítő okirat bevezetőjeként mintegy „preambulum”-ként – részletesen utalunk a történeti előzményekre és az alkalmazott módszerre, eljárási rendre (az elavult szabályozás helyett az új jogszabályokhoz igazodók beépítése, új konstrukció megvitatása, egységes szerkezetben való elfogadása).

A sorozat következő részeiben a létesítő okiratoknak a hatályos jogszabályoknak megfelelően átvezetendő legfontosabb rendelkezésein megyünk végig röviden. Jelezzük a feltétlenül beépítendő rendelkezéseket és azokat a hibákat, melyek a (győri) törvényszéki hiánypótlásokban jellemzően visszatérnek.

 

Következik: „Civilnek lenni – civilnek maradni” 3. rész

 

dr.Kalas György / Jogsegélyszolgálat

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.