Akadálymentesítés

Az oldalt üzemelteti:

Támogatók:

Tárhelyet biztosítja:

Látogatottság

3.png8.png1.png8.png0.png
Ma28
Tegnap34
Ezen a héten186
Ebben a hónapban608
Összes38180

Látógató Infó

  • IP címe: 54.224.197.86
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Ki van Jelen

1
Online

2017. október 21. szombat, 23:06

Kérdésekre válaszolva: Mit jelent pontosan a 2016. március 15-i határidő? Addig végre kell hajtani a szükséges változásokat és van még 60 nap, hogy beadjuk jóváhagyásra a törvényszéknek - avagy március 15.-ig ténylegesen be is kell adni a változtatási kérelmet?

Válasz: A nyelvtani értelmezés szerint az új Ptk-hoz való összhangot március 15.-ig kell megteremteni, vagyis ez feltehetően nem beadási határidő. Van azonban törvényszék, amelyik a második álláspontot képviseli. Az egységes jogértelmezés tehát sajnos itt is hiányzik. Ami – mivel alapvetően fontos kérdésről van szó – nyilván nem maradhat így. Előbb-utóbb egységes álláspont születik. A tanácsom ebben a helyzetben mindenképpen az, hogy a biztonság kedvéért mindenki igyekezzen úgy, hogy a változtatási kérelmét március 15-ig a törvényszéknek (a szükséges mellékletekkel együtt) benyújtsa.   

Ebben a részben elsősorban a tagok jogaival-kötelezettségeivel, illetve a tagsági jogviszony keletkezésével, megszűnésével foglalkozunk (mivel az alapítványoknak nincs tagsága, a 6 -11. pontok elsősorban az egyesületeket érinti).

 

1.    Aki szükségét érzi annak, hogy szervezetének nevét létesítő okiratában idegen nyelven is szerepeltesse, az számoljon azzal, hogy a törvényszék kérni fogja a fordítás hitelességének igazolását.

2.    Országos működési terület esetében a korábban feltüntetett Magyar Köztársaságból kérjük a köztársaságot törölni, és helyette Magyarországot szerepeltetni.

3.    A székhelyként használt ingatlan (kérelemhez csatolt) „székhelyhasználati engedélyéből” ki kell tűnnie, hogy azt a szervezet milyen jogcímen jogosult használni (bérlet, szívességi használat). De ez nem minden - az igazolás azonban kevés, egyúttal be kell nyújtani a székhelyként megjelölt ingatlan tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap másolatát is. 

4.    Új közhasznú szervezet esetében, illetőleg amennyiben a meglévő közhasznú szervezet létesítő okiratát módosítja, abban meg kell jelennie a vállalni folytatott (újonnan felvett) közhasznú tevékenységeknek. Ehhez kapcsolódóan annak is, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi és hogy e közfeladatok teljesítését konkrétan mely jogszabályhelyek írják elő.
Ezt a korábbi sorozatunkban (Közhasznú S.O.S.) már részletesen kitárgyaltuk, honlapunkon még elérhető.

5.    A szervezet sportegyesületi jellegét az alapszabályban kötelezően szerepeltetni kell és értelemszerűen beépíteni a sporttörvény (2004. évi I. tv.) alapvető rendelkezéseit.

6.    A Ptk. 3:65.§ értelmében a tagokat egyforma jogok, kötelezettségek illetik meg (ami a tagdíjak mértékére is érvényes). A Törvényszék nem fogadja el, ha az ifjúsági tag és felnőtt tag egyesületi tagdíja eltérő mértékű az alapszabályban. Ez csak akkor lehetséges, ha (a pártoló tagsághoz és tiszteletbeli tagsághoz hasonlóan) külön-külön rögzítik ezen különleges jogállású tagság fogalmát, és részletesen ezek jogait illetve kötelezettségeit is.

7.    Amennyiben az ifjúsági tagok az egyesület rendes tagjai lehetnek, a demokratikus működés elvére figyelemmel a passzív választójoguk nem korlátozható. A 18. évet be nem töltött személyek képviseleti joggal együtt járó tisztséget ugyan nem viselhetnek azonban életkorúknak megfelelő tisztségre választhatóak (pl. az ifjúsági csoportban).
Más a helyzet amennyiben az egyesületnek csak nagykorú rendes tagjai lehetnek – akkor ez a korlátozás értelemszerűen mellőzendő.

8.    Ami a pártoló tagokat illeti: az nem elég, ha csak erkölcsileg támogatja az egyesületet. Az Ectv. rendelkezéseinek megfelelően pártoló tagsághoz vagyoni hozzájárulás is szükséges.

9.    A hiánypótlásban visszatérő felhívás, hogy az alapszabályban az egyesületi tagdíj mértékét, annak megfizetési módját és határidejét pontosan meg kell határozni.

10.  Egyértelműen jelezni szükséges a tagfelvétel rendjét (ki jogosult dönteni, milyen eljárás keretében, mely szerv jogosult eljárni a tagfelvételt esetlegesen elutasító döntés elleni jogorvoslatról).

11.  A Ptk. 3:68.§ /1/ bekezdésében rögzítésre kerültek a tagok tagsági jogviszonyának megszűnési esetei. Beépítendő új rendelkezés az egyesületi tagsági viszonyának felmondása.
Ezt a tag bármikor, indoklás nélkül megteheti – az egyesült által történő felmondás lehetősége, módja azonban pontosan szabályozandó. Így pl. a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetében az előzetes felszólítás eredménytelensége következménye az egyesület által alkalmazott tagsági jogviszony felmondás lehet (Ptk. 3:69.§ /1/ ill. /2/ bek.), nem pedig a kizárás vagy törlés.
Mivel a törvény ezt nem zárja ki, a felmondás jogát – praktikus okokból- ne közgyűlési/küldöttgyűlési hatáskörbe delegáljuk, hanem vezetőségi hatáskörbe. A javasolt szabályozás szerint a döntés ellen az egyesületen belüli további fellebbezés kizárt, viszont az érintett tag 30 napon belül a Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért (ehhez egyébként minden egyesületi döntéssel szemben joga van a tagnak).

12.  Visszatérő hiánypótlási felhívás, hogy „az alapszabályban meg kell határozni a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkez-ményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek mellőzését”.  Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a kizárást (mint legsúlyosabb jogkövetkezményt) a Ptk. új formában szabályozza. Azt nem fegyelmi büntetésként nevezi meg, hanem olyan külön eljárásként, amelynek szabályait a Ptk. 3:70 §-ában foglaltak szerint az alapszabályban kell rögzíteni.
A jelenlegi törvényszéki álláspont szerint a kizárás nem adható le alsóbb szerv hatáskörébe. Ez nem korlátja annak, hogy az egyesület – sajátos jellegére is tekintettel - továbbra saját fegyelmi bizottságot működtessen, de az általa hozható fegyelmi büntetések közül a kizárás értelemszerűen kihagyandó.

 

A sorozat következő részében a létesítő okiratoknak a belső szervezetek kialakításának, működésének főbb rendelkezéseit ismertetjük - a (győri) törvényszéki hiánypótlásainak tükrében.

 

Következik: „Civilnek lenni – civilnek maradni” 4. rész

 

dr.Kalas György / Jogsegélyszolgálat

 

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.